Az Európai Bizottság döntése alapján 2017-től változik a megújuló-energetikai iparág támogatási szabályozása. A kötelező átvételi árak helyét a versenytárgyalás és az árkiegészítés veheti át, amely elsősorban a hosszútávra tervező, jelentős szakmai know-how-val bíró cégeknek kedvez majd. A piaci alapokra helyezett új támogatási rendszer áttételesen a szabályozói kockázatokat is csökkenti.
A társaság világszerte körülbelül 420 áruházából a honlapon jelzett helyeken ajándékkártyát ad azoknak, akik még használható állapotú telefonjukat vagy tabletjüket beviszik.
Németországban nem is hallottak arról, hogy nekik (is) épülne Pakson a következő magyar atomerőmű. És bár a német ipart a felhasznált energia forrása nem igazán érdekli, a cégek inkább a hatékonyságnöveléssel törődnek. Meg azzal, hogy a kormány által előírt energiafordulathoz igazodjanak.
Egy éve Oroszország és Ukrajna társaságában azt mondhattuk magunkról, hogy csak nekünk nem fontos a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökségben való tagság. Most, a paksi orosz megállapodás után a tagfelvételünket kértünk.
A németországi atomerőművek fokoztos leállítása, illetve a szél-, és napenergia termelés túlzott mértékű dotálása miatt idehaza még mindig sokan gondolják úgy, hogy Berlin nem jó úton jár. A valóság ezzel szemben az, hogy Németroszág sosem gondolta azt, hogy az energetikai paradigmaváltást egyetlen, mindenre választ adó döntéssel meg lehet oldani.
A kormány "gazdaságpolitikai megfontolásból”, hirtelen megszüntette a nemrég uniós forrásokból elindított megújulóenergia-hitelprogramot. Nemcsak a 6 milliárd forintos EU-forrás, hanem a nyertes projektek is veszélyben vannak.
Csaknem 2,5 millió berlinit várnak az urnákhoz helyi népszavazáson vasárnap a német fővárosban, hogy döntsenek a nagyváros energiaellátásának jövőjéről.
A paksi atomerőmű-projektben hívő Orbán-kormány a szélerőművekben nem hisz. Pedig már a románok, bolgárok is rakétagyorsasággal húznak el mellettünk e területen is – hogy a fejlett világot ne is említsük. Azért fordul el a kormány ettől, mert itt nem olyan könnyű sumákolni? Pedig már most is 340 ezer család áramát képesek megtermelni a magyar szélfarmok.
A Dél-Alföld első "zöld településévé" vált a Békés megyei Kaszaper azokkal a beruházásokkal, amelyeket az önkormányzat tájékoztatása szerint szombaton adtak át.
A címben szereplő kifejezés egyáltalán nem túlzás. Ha megnézi az alábbi képet, ön sem fogja érteni, hogy miért nincs minden máshogy, mint ma. Pedig ez lenne az igazi rezsicsökkentés.
Az AFP videóban mutatja be a Dalkia Energia megújuló energiaforrásokat felhasználó pécsi erőművét. A hírügynökség szerint a magyarországi megoldás fordulópont lehet Európa energiafogyasztásában.
Rendhagyó ökomegoldással spórol egy francia vasútállomás: speciális panelek segítségével az utasok lépésenergiáját konvertálják árammá.
A látványos térkövezés helyett a kevésbé feltűnő megújuló energiákba fektetett a Zalaegerszegtől pár kilométerre fekvő kis falu, Nagypáli. Meg is lett az eredménye, megduplázódott a falu lakossága. Képriportunk a zalai ökofaluról.
A Zalaegerszeg melletti Nagypáliban a megújuló energia használata már nem alternatív lehetőség, hanem első számú megoldás. Határában energiafűz-ültetvény, központjában napkövető napelem, lassan pedig már a gáz is háztáji lesz. A település öles léptekkel halad a teljes önellátás, illetve az energiatúltermelés felé. Ettől nem függetlenül, Nagypáli azon kevés hazai falvak közé tartozik, ahol nőtt népesség, méghozzá a duplájára.
Zöld beruházási és közösségi gazdaságfejlesztési alap létrehozását ígéri választási programjában a Lehet Más a Politika (LMP).
Egy fejlesztőcég és egy alapítvány a megrendelője a Siemens legújabb szélenergiás projektjének Amerikában. Húszezer háztartás igényeit kell az idén ősztől ilyen megújuló energiával kielégíteni.
Mintegy 26,5 ezer megawattórányi villamos energiát termelt 2013-ban az Az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. Ennek több mint kétharmadát szélerőmű állította elő.
Az Európai Bizottság (EB) tagjai azt fontolgatják, hogy 2030-ra csak nem kötelező célszámokat fogadnak el a megújuló energiaforrások szerepéről - írta a Financial Times.
"Nem fúj mindig a szél", "Nem süt mindig a nap" – ilyen és ehhez hasonló kifogások ma is gyakran elhangoznak a zöldenergia-termelés terjedése elleni indokként. Ennek azonban vége, mert egy német kutatási projektben bizonyították: a nap-, szél- és biogáz-erőművek ma is lehetnek akár a teljes rendszer stabilitásának is alapvető elemei. Intelligens vezérlésre van szükség.
Átadják ma a pécsi erőmű 24 milliárd forintból épült új biomassza-tüzelésű blokkját Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter részvételével.
